ELKEZDEM... EGYEDÜL

Vivienne: Készen is vagyok. Nem volt olyan nagy meló, mint képzeltem.

Vivienne: Még jó, hogy feltalálták a bútorszállítót...
Barbra: Vivienne!
Vivienne: Anya! Hát te mit keresel itt?O_o
Barbra: Itt lakok! Mi ez a nagy üresség?
Vivienne: Anya, én...

Barbra: Elköltözöl, mi?
Vivienne: Hát, én... Olyasmi.
Barbra: Olyasmi? Igen vagy nem??

Vivienne: Igen.
Barbra: Óhh, Istenem, miért csinálod magaddal ezt ilyen fiatalon??
Vivienne: Fiatalon? 21 éves vagyok, a korombelieknek már férjük van!
Barbra: Neked is lehetne már férjed, de ahhoz nem kéne elköltöznöd!
Vivienne: De, akkor is elmennék.
Barbra: Nem engednélek! És most sem!

Vivienne: Anya... figyelj. Nem akarok örökké a nyakatokon poshadni. Tudom...
Barbra: De...
Vivienne: Tudom, hogy szívesen eltartanátok, akár halálomig, de ez nem lehetséges. Vágyom arra, hogy egyedül lehessek, a saját lakásomban, a saját dolgaimmal, és azt csinálhassak, amit csak akarok!

Vivienne: Értsd meg, kérlek...
Barbra: De... Nem fogsz boldogulni. Hova is akarsz menni?
Vivienne: Egyelőre Steph-hez költözök. Onnan majd meglátom.
Barbra: Én sosem költöztem el otthonról! Ez a ház nemzedékről nemzedékre öröklődik!
Vivienne: Attól még, hogy elköltözök, ez a hely az otthonom marad.

Barbra: Biztos bírni fogod?
Vivienne: Biztos. Ezaz!
Barbra: De ha valami van, akkor rögtön szólj!
Vivienne: Ígérem.
Edmund: Mi van, békét kötöttetek, vagy simán leszakadt az ég?
Vivienne: Apa. :D

Vivienne: Elköltözök! *.*
Edmund: Rendben, kicsim. Aztán hívj!
Viienne: Rendben van.

Barbra: Ne vigyünk el kocsival?
Vivienne: Bírom a metrót. Sziasztok!
Barbra&Edmund: Szia. :(

Barbra: Jaj, drágám, én annyira félek...
Edmund: Nem kell félteni. Kemény csajszi ő.
Barbra: De mi van, ha valami hülyeséget csinál?

Barbra: És én nem vagyok mellette?
Edmund: Biztosan megoldja. Ne aggódj annyit, szívem. :)
Barbra: Megpróbálok.