|
Judith: Húúh, ez az emberek! Még több virágot mindenhová! Ez lesz az évszázad legnagyszerűbb esküvője! :DDD
Charlotte: Hahóó, Judith.
Judith: Óóó, Charlotte! Szia.
Charlotte: Szia, kedves. Mikor jönnek meg a szakácsok? *-*
Judith: Nemtudom, de a díszítők remek munkát végeznek!
Charlotte: Nincsen elég virág. :S
Judith: Már hogy ne lenne elég virág? :O
Charlotte: Most nézd meg, kedvesem! A padok mellett is virágoknak kéne lennie! És a kőút mentén is! Ennyi virággal annyit sem érnénk el, hogy bekerüljünk a Coffee, good morning! újságba.
Judith: Igazad van. Azonnal rendelek még több virágot!
Charlotte: És mind vörös!
Judith: Ahogy mondod, kedves! Hol van szép lányod? *.*
Charlotte: Azt hiszem a szobájábal olvas. ^^ Imád olvasni! Meg is látszik rajta, amennyire okos!
Judith: Hát persze. Nagyon kedves, okos és szép lány. :)
Charlotte: És a vőlegény? Remélem készül már az esküvőre, és ő is annyira várja, mint mi!
Kevin: Az esküvő csak pár hét múlva lesz. és őszintén megkell mondjam, cseppet sem készülök rá. Se lelkileg, se amúgy. -_-"
Charlotte: Óóóh,hát megjött a kis vőlegény. *-* Most magatokra hagylak titeket. :)
Judith: Vacsoránál találkozunk, Charlotte.
Judith: Mégis mit képzelsz magadról, te anyaszomorító, hogy csak így kihallgatsz minket?!
Kevin: Jaj kérlek, ne egyél meg, anyuciiiii. -.-"
Judith: Idefigyelj! Ha elrontod az esküvődet, esküszöm neked, hogy...
Kevin: Hogy? Mit csinálsz velem? A fiaddal? -.- Felköttetsz? -.- Elkéstél. Rögtön meg akartam tenni, amint befejezzük ezt a k...va sz.r csevelyt!
Judith: Fiam, megváltoztál! Azelőtt, mielőtt kiengedtem volna azt a cselédet...
Kevin: Ne merd őt a szádra venni!
Judith: ...teljesen más voltál! Nem voltál ennyire ellenséges. Meg kell változnod, fiam!
Kevin: Tessék, hgoy mi? Elnézést, nem hallottam!
Judith: AZONNAL TÜNÉS INNEN! KÉSZÜLŐDJ LELKILEG!
Kevin: És ha nem? -.- Megeszel?
Judith: Te arcátlan kis taknyos! 18 évig neveltelek, és erre ez a hála! hogy merészeled???
Kevin: Cööhh, hagyj magamra! A kis királyfid éppen pihenni próbál, nemlátod?-___-"
Judith: Remélem egyszer majd megérted, hogy ezt az egészet a te boldogságodért csinálom... :(
Kevin: *Itt találkoztunk először... Miylen szép is volt... :( Áh, és ahogy...
Carlie: Keviiin!! *.* Szívecskéém. Dráágááám. (L)
Kevin: *Úristen, mi ez az iszonyatos fülsiketítő zaj? :S
Kevin: Na, csak te kellettél...
Carlie: Mondtál valamit, drágám? *-*
Kevin: Igen. Nem vagyok a drágád.
Carlie: De hamarosan az leszel, szívem. :$
Kevin: Nem vagyok a szíved. Nerm vagyok én senkid!
Carlie: Olyan morcii vagy ma, kicsim. :o Mi történt? ^.^
Kevin: *Nem érti meg, hogy nem vagyok senkije... -_-
Carlie: Olyan édi vagy, piciim. Boldog életünk lesz, meglásd.
Kevin: Nem lesz nekünk semmink. :|
Carlie: Hogy mondtad? :O
Kevin: Sosem foglak szeretni. Csak hogy tudd... -__-
Carlie: Hééé.. Dehát mi összeházasodunk! Szeretned KELL!
Kevin: Kellene, de én nem foglak.
Kevin: Majd találsz valaki mást, aki igazán szeretni fog. Nekem nem jelentesz semmit. Bocs...
Carlie: Dehát ÖSSZEHÁZASODUNK!
Kevin: Igen, ezt már mondtad... -__- Pff.
Carlie: Én itt kidolgozom a lelkem, szeretlek, teljes szívemből! Te meg csak annyit mondasz, hogy nem jelentek neked semmit?? Dehát én tökéletes vagyok! Gazdag vagyok, szép és okos! Mi kell ennél több?!
Kevin: Lehet, hogy az vagy, de nem az én esetem. :\
Carlie: Chhh... -__- ANYAAAAA!!!!!!
Kevin: *Mekkora hangja van ennek, te jó isten... O_o
Kevin: *Jaj Sandra... Mi lehet most veled... Mit csinálsz éppen most?! .... :( Hiányzol. Hogy fogom én ezt túlélni. ?! :'( | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
